Słupski járás (Powiat słupski)
A járás központja és egyben legnagyobb városa Słupsk, amely 125 kilométerre nyugatra fekszik a vajdaság központjától, Gdańsktól. Közigazgatásilag Słupsk járási jogú városként önálló egységet képez, tehát nem része Słupski járásnak. Ustka a másik város a járásban, amely 18 kilométerre északra található Słupsktól. Kępice a járás harmadik városa, amely 30 kilométerre délnyugatra található.
A járás területe 2304 négyzetkilométer, ahol a 2015-ös adatok alapján 98 249 fő élt. Ustka városában 15 869 fő, Kępicében 3698 fő, míg a vidéki területeken 77 228 fő élt 2015-ben.
A járás nyugatról a Nyugat-pomerániai vajdasággal, északról a Balti-tengerrel, kelet felől a Lęborki járással, míg dél felől a Bytówi járással határos.
Słupski járásban tíz község (gmina) található, melyek közül két városi, egy városi-vidéki és hét vidéki jellegű.
Térkép - Słupski járás (Powiat słupski)
Térkép
Ország - Lengyelország
Lengyelország zászlaja |
A lengyel állam több mint ezer éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia idején Lengyelország Európa egyik legerősebb állama volt. 1791. május 3-án a Lengyel–Litván Unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Néhány évvel később, 1795-ben Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
PLN | Lengyel złoty (Polish złoty) | zÅ‚ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
PL | Lengyel nyelv (Polish language) |